Engedelmesség 

Tanmese: Turista bemegy egy kovácsműhelybe, és azt vette észre, hogy a mester keményen bánik az inasaival, de egy legénnyel különösen kegyetlen. Azért, mert ő a fia, s őt kitartásra és kemény munkára, felelősségre és engedelmességre akarja nevelni. Pont így az Isten is, fiával szemben, aki a kínszenvedése által tanult engedelmességet. A mai kor embere a szabadságot bálványozza, a függetlenséget, a saját akarat nagyságát, s közben magányossá válik. Ezt nevezzük individualizmusnak. Pedig senki sem képes önmagát kiformálni, mások segítsége nélkül, igazi egyéniségét kifaragni. Minden közösségben szükség van arra, hogy megtaláljuk a közös hangot, s ezért néha engedelmességre is szükség van. Jézus ebben is példát mutatott nekünk, egész földi életével, és kereszthalálával. Nem beszélhetünk engedelmességről ott, ha valaki olyan valamit csinál, amihez kedve van, vagy kényszer alatt cselekszik. Engedelmességről akkor beszélünk, ha saját akaratunk ellen cselekszünk, és áldozatot tudunk hozni. Az elengedésen van a hangsúly, azaz saját akaratom fölé tudok helyezkedni, mert belátom, hogy értelme van annak, amit kérnek tőlem. Azonban sokszor nem látom azonnal a kérés lényegét, ilyenkor alázattal kell elfogadnom, hogy nincs rálátásom egész életemre, s bizalomml, szeretettel kell ráhagyatkoznom a másik kérésére. Az engedelmesség legfőbb kulcsa a szeretetteljes bizalom, azok felé, akik kérnek tőlem valamit. Ezért lehet kötelességet szeretetből tenni, mint amikor a szülők munkába indulnak, vagy ételt készítenek gyermekeik számára.

Nem szabad gyermekeinket kikímélni. Mert ez majomszeretet, és ez nagy önbecsapás. Mert minden kornak és minden élethelyzetnek meg van a maga nehézsége, amire fel kell készíteni gyermekeinket, mert ha nem, akkor az egész élet becsapásnak fog tűnni számukra. Nem szabad hamis álomvilágba ringatni őket. Nem szabad egyre többet adnunk, egyre kevesebb teljesítményért. Mert ez az igazi szeretetlenség! Helyette fel kell készíteni őket a harcokra, a nehézségekre, persze nem úgy, hogy még külön próbákat találunk ki, hanem hagyjuk, hogy egyedül harcolja meg az élet dolgait. Akik nem lettek ránevelve a szenvedésekre, a problémák megoldására, ők sem fogják tudni elkerülni azokat, de ők nem engedelmességgel vetik alá magukat, hanem erőszakkal fogják rájuk kényszeríteni. Ezért állandóan panaszkodni fognak, állandóan vádaskodnak, méltatlannak fogják érezni a harcokat. Mindig megpróbálnak kibújni a felelősség alól, és ezekkel, tömegével találkozunk. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk érett, erkölcsös, önálló ember legyen, akkor ne féltsük annyira őket. Várjuk el tőlük az engedelmességet, de tudjunk példát is adni engedelmességből. Mert ezt várja el tőlem a közösség, és a közösség iránti szeretet. Ámen

Lejegyezte: Kaldenekker Olivér      Meghallgatható a teljes hangfelvétel a lenti kiemelésre lépve.